Bon-bon-bon-bon! ♥ Praliné

Mikor Petrától megjött a porított kakaóvaj, már tudtam, hogy nincs több kibúvó!!

Már régen megvoltak a bonbonformák, és a maghőmérő, de egyszerűen nem tudtam rászánni magam, meg persze ehhez idő is kell, nyugalommal! Tehát egy "Anya pisi lesz!", ''Anya éhes vagyok!" felkiáltásokkal rohangáló gyerek mellett ez nem megy, főleg elsőre! :)

Bevallom ráment pár órám mire összehoztam, még úgy is, hogy Petra tegnap leírta mikre figyeljek, amit még egyszer nagyon köszönök!!

A fontos lépéseket Emőke oldalán találtam meg már hónapokkal ezelőtt, és a tojáslikőrös bonbon tűnt a legjobbnak, mert szeretem és mert éppen a napokban készítettem egy nagyobb mennyiséget.

Meg kell még említsem Gesztenyét, mert az ő oldala volt az első bonbonos blog ahová betévedtem és teljesen elvesztem. Kaptam Tőle is kedves segítő tanácsokat a kézzel gyártott bobonjaimhoz! :)

Aztán itt van Petra és Katuci akik nemrég kóstoltak bele (ha jól tudom), és olyan csodálatos bobonokat gyártanak, hogy nem győzöm kapkodni a fejem.

És nem utolsó sorban még két profi akikhez gyakran benézek Zsuzsi és Vianne.

A bonbonok csodálatosak lettek kis apró szépséghibával (buborékocskák, kilógó talp), és olyan finom roppanósak, hogy még az életben nem ettem ilyet!! Apa és Eszti úgy vetették rá magukat mint a vércsék!! Alig tudtam párat megmenteni. Pedig mennyi munkám volt benne! :D

Tehát nem írok munkamenetet mert itt megtaláljátok.
A tölteléket pedig itt.

Viszont Petra jó tanácsait ide másolom, mert fontosnak tartom őket!! :)

„A legfontosabb: a csokit egy csepp víz sem érheti, mert tönkremegy! A formának is teljesen száraznak kell lennie.

Szóval víz felforral, tűzről levesz, és úgy kerül rá a tál az apróra tört csokival. Olvasztod, kevergeted, méred a hőt. Ehhez feltétlenül szükséges a maghőmérő! Az a lényeg, hogy 45 fok fölé nem mehet, mert megég, erre nagyon kell vigyázni. Én 39 foknál le szoktam kapni a gőzről, márványlapra teszem a tálat és kevergetem, mert még utána is nő pár másodpercig 1-2 fokkal a hője, mielőtt elindul lefelé. Gyorsan kell hűteni folyamatosan keverve, a maghőmérőt végig benntartva. Ahogy 35 fok alá megy a hőmérséklete, azonnal hozzá kell keverni a kakaóvajat. Tovább keverve hűteni 31 fokig, és már öntheted is a formákba. Azért kell a hőfokokat figyelni, mert a csokikristályok csak így lesznek megfelelőek. Akkor jó, ha a kész bonbon roppanós. A csokit én önteni szoktam, nem kenegetni, mert így sokkal vékonyabb lesz a burok. A csokival teleöntöm a formát és habkártyával lehúzom a felesleget. Várok pár percet és a formát megfordítva visszacsurgatom az edénybe a csokit. Most jó idő van, ez 3-4 perc is lehet. Ennyi idő alatt a csoki elkezd megszilárdulni, de a közepe még folyós marad. A formát szépen bevonja, ez lesz a burok. Habkártyával ismét lehúzom, majd hűtőbe teszen kb. 10 percre. Beletöltöm a tölteléket, arra vigyázva, hogy maradjon felette hely a bonbon talpának. Fél óra hűtő, ismét temperálás és a formát kitöltöm csokival, majd lehúzom habkártyával. Hűtő, 1 óra és kifordítás. A szilikonból könnyen ki forgod tudni nyomkodni.

Az én hibáim: - A tálra felcsapódott a gőz, és a csoki öntésekor belecsöppent a formába, ezzel tönkretette a csokit.

- A szilikon formát nem melegítettem fel, mert azt mondták nem kell. Emiatt a csoki túl hamar megszilárdult és vastag lett a burok. Nekem az jön be, ha hajszárítóval megmelegítem egy kicsit előtte. (Ez hideg időben volt, most nem feltétlenül szükséges.)

Az ideális idő a bonbonozásra egyébként a 20 fok alatti hőmérséklet."

A tojáslikőr készítését pedig itt találhatjátok.

Amit én nem tettem (lehet szentségtörés), az a bonbon lezárásához szükséges csoki újratemperálása, ugyan ki nézegeti az alját. :))
31 fokra felmelegítettem és lezártam vele a bonbonokat.

Sajnos a fényképezőm már nem szuperál olyan jó, így nem lettek szép élesek a képek,

pedig ennél sokkal fényesebbek lettek a csoki burkok! :)

Köszi mindenkinek a biztatást és a segítséget! 

Sok sikert annak aki kipróbálja!:)