Eljött ez a nap is! Betöltöttem a 40-et és nem érzem! Néha azon kapom magam, hogy miért magáznak a fiatal eladó lányok, és miért köszönnek kezit csókolomot a fiatalemberek. A ráncokat már látom az arcomon és értetlenül azon filózom, hová tűnt el ennyi év. Apát 17 évesen, 1989-ben ismertem meg, és 1998-ban összeházasodtunk. 1999-ben, 26 évesen szültem Esztimet és 2009-ben, 36 évesen Annát. Félek elkiabálni, de úgy érzem teljes az életem, és nem kívánok egyebet ezen a napon, mint, hogy együtt öregedhessek meg egészségben, boldogságban Apával és átölelhessem az unokáimat! Ugye nem kérek sokat?
Bocsánat, ha szentimentálisnak hatott amit írtam, de hát ilyen évfordulót egyszer tarok ebben az életben!
Köszönöm mindenkinek aki engem olvas
és kedves szavaival lelkesít, támogat,
örülök, hogy Ti is itt vagytok velem ezen a szép napon!
♥
Most 40 évesen...
Szeretném megállítani az időt..., de, ha nem megy, az sem baj! ☺
Annával ez az egyik kedvencünk!
Pont ide illik! ☺☺☺
