Előszoba átalakítás saját kezűleg

Már tavaly szerettem volna megmutatni, milyen az mikor a fejembe veszek valamit. Ami visszatartott az a bútor, ami „kicsit" megcsúszva készült el.
Biztosan sokan ismerik a divatjamúlt lambériákat (elnézést kérek azoktól akik még mindig szeretik), ami akkor sem tetszett mikor kb. 14 éve felrakták, de anno előnyére vált, hogy szép nyers világos színe volt és szigorúan elvetettem a lakkozás ötletét, arra gondolván, hogy az idő múlásával megsárguló lécek megújító festése kivitelezhető legyen.

Szóval csak lenolajat kapott ápolásnak, semmi többet, az idő - sejtésemet beigazolva - megtette hatását és valóban rettenetes sárga lett az egész előszoba burkolata.
Valahol a fenyőbútorok iránti rajongásom is ott szakadt meg, mikor a gyerekszoba bútorai a napfény hatására önálló életet élve, foltokban sárgultak be.

Tehát ott tartottam, hogy tavaly nyáron nem bírtam tovább és vettem egy mély lélegzetet, meg pár ecsetet és festéket, majd férjem anyukájának a legnagyobb döbbenetére és lebeszélésének igyekezete ellenére, nekiálltam fehérre mázolni a lambériát.

Nagy félelmem, hogy az előszobában lévő, kétszárnyú háló ajtó és a nappali ajtó a szép fehér lécek mellett majd sárgán fognak csúfoskodni, beigazolódott.
Ekkorra már eléggé elfáradtam, a plafonig érő lambéria háromszori átfestésének, a plafon festésének és ablakkeret pácolásának hatására, de nem volt más választásom, a legutálatosabb munkát is el kellett végeznem. Tehát az ajtókat le kellett csiszolni, majd fagittel a rengeteg repedést, hibát betapasztani, majd újracsiszolni, végül festeni.
Amit nagyon élveztem ebben a sziszifuszi munkában, hogy létezik már vízbázisú akrilfesték ajtókra így az ecseteket, kezemet, tiszta vízzel is le tudtam mosni a munkálatok végén, és nem kellett vegyszereznem! A festék nem más mint a Düfa kül- és beltéri, vízzel hígítható fedőfestéke.

Aki kíváncsi erre a festékre itt megtalálja.

Aztán jött a következő lépés a gyűlölt kék járólap, amit már a konyhában is láthattatok és ami kb. 18 éve szolgálta a padló burkolatát, abból pedig úgy 15 évig szinte a teljes fényes felületi mázát ledobva bántotta a szememet.

Ez a kültéri, fagyálló, csodás színű és mintájú járólap a Praktikerből származik, tehát nem egy luxus helyről. ;-)

A bútorról csak annyit írnék, hogy saját terveim, elképzelésem és méretezésem alapján készült.

Fontos elmondanom, hogy férjem anyukája, aki szerint szentségtörés a gyönyörű lambériát lemázolni, a kész előszoba láttán nem egyszer esett ámulatba és követett meg. :)

Ami még hátravan, az a fenyő ülőpad fehérre festése és a bejárati ajtó renoválása, vagy esetleg cseréje. De az egy „ráérünk arra még" történet. :)

Nem is beszélek itt tovább, hanem mutatok pár képet bizonyságul, hogy érdemes bátran ecsetet ragadni! :)

Innen indultunk, a csúnya, sötét, rendetlen, kihasználatlan helyiségből.
Bosszantó volt, hogy nincs helye a kabátoknak, cipőknek.

A második réteg festés, még mindig kevésnek bizonyult.
Ha újra festeném, akkor már tudom, hogy nem szabad fehér lazúrral,
hanem rögtön lehet rámenni az ajtókhoz használt festékkel.

Erről beszéltem, a fehér lambéria mellett az ajtók nem maradhattak így.

Na, ezért mit kaptam Apától (férjem), mert neki kellett feltörnie... :)))

A cicák nagyon szurkoltak... :))

Nekem már itt is tetszett! ♥

A végeredmény! ♥

Az ablak melletti alsó szekrény a porszívót és macskaeledeleket is elrejti. :)

Remélem látszik milyen szép fehérek lettek az ajtók is. ♥

A végeredmény csodálatos lett, legalábbis én imádom!